A BBC új sorozatában Hugh Fearnley-Whittingstall és Anita Rani megvizsgálja azt, hogy hogy áll az Egyesült Királyság az egyszer használatos műanyagok frontján.

A Gasztroworld is csatlakozik a műanyagmentes július kezdeményezéshez és szeretné felhívni a figyelmet a műanyagok használatának egyre komolyabb problémájára!

A feltalálása óta 6,3 milliárd tonna műanyag keletkezett a világon, amelynek csupán 6,3 %-át hasznosítottuk újjá!

Ez az egyik aggasztó tény, amely miatt a sokak által jól ismert Hugh Fearnley-Whittingstall és Anita Rani beveti magát a szemét közé és megpróbálják felhívni a figyelmet arra, hogy hogyan lehetne csökkenteni a világ éves műanyag-felhalmozását.

Évente közel 4,8 – 12,7 millió tonna műanyag kerül az óceánokba a becslések szerint!

Hogy miért fontos a műanyagok problémája? Hiszen minden formájában hatással van ránk. A mikro- és nanoműanyagok bekerültek a táplálékforrásunk legnagyobb részébe, amelynek csak egy szegmensét tudjuk egyelőre mérni. Azzal tisztában vagyunk, hogy a tengeri halak nagy részéből kimutatott mikroplasztik bekerül a bélrendszerükbe, viszont arra nincsenek mérési adatok, hogy ezek nanoműanyagként a szöveteikbe is beépülnek-e. A szennyezés mértéke viszont elképesztő, több mint hétszáz faj sínyli meg a műanyagok elterjedését.

Évente nyolcmillió tonna kerül a világtengerekbe!

A sorozat rávilágít arra, hogy mennyi műanyag vesz minket körül és, hogy mennyire veszélyes is ez a termék. Egyre inkább rá kell mutatnunk arra a tényre, hogy milyen komoly problémákkal nézünk szemben. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy Mi, mint fogyasztók tudunk a legtöbbet tenni a probléma megoldásában!

Az emberiség szégyenfoltja:

A nagy csendes – óceáni szemétsziget.

A területe mintegy 1,6 millió négyzetkilométer!

Hogy miért jelent ekkora gondot? Életünk minden aspektusát, a konyhától a hálószobáig befonja a műanyag. Ez a csodálatos termék, amely gyakorlatilag megváltoztatta a világunkat, most már egyre inkább veszélyezteti azt. Ennek egy oka van, hogy nem vettük észre, hogy hogyan kell bánni vele, mint hulladékkal. Az elmúlt 15 évben annyi műanyagot állítottunk elő, mint a feltalálása óta eltelt időszakban. És az előállítás mértéke meredeken nő, míg 1950-ben 2,1 millió tonnát, addig 2015-ben 407 millió tonnát gyártottak le belőle.

Egy nejlonzacskó lebomlási ideje több száz év.

Egy nejlonzacskót átlagosan negyedóráig használunk.

A Plastic Free July kezdeményezés, vagy magyarul Műanyagmentes Július felhívja a figyelmet arra, hogy milyen problémát okoznak az egyszer használatos műanyagok.

PET, HDPE, PVC, LDPE, PP, PS

Műanyagtípusok, amelyeket újrahasznosítunk.

Miért káros a műanyag? A legnagyobb gondot a kontinensről az óceánokba kerülő műanyaghulladék okozza. Minden évben több millió tonna hulladék kerül a túlnépesedett kontinensekről a kisebb vízfolyásokon, majd nagyobb folyókon keresztül a világóceánokba. Az élővizekben különböző hatások eredményeként ezek a szennyezők szépen lassan aprózódnak, majd bekerülnek a táplálék-körforgásba. Azonban a lebomlásuk során, illetve élettartalmuk alatt számos egyéb gondot is okoznak. A fizikai szennyezésen túl vegyileg is káros lehet, hiszen a tengerbe mosódó vegyianyagok, mint pl. a PCB-k (poliklórozott bifenilek), a PAH-ok (policiklusos aromás szénhidrogének) és a nehézfémek gyakran megragadnak a plasztikhulladék felszínén. Amelyek később az élőlények szervezetében raktározódnak el, és a táplálékláncban egyre feljebb jutnak.

A csendes – óceáni Henderson – szigeten, bár teljesen lakatlan, 2015-ben 53 ezer tételnyi műanyag hulladékot számoltak össze a kutatók egy mintavételi területen.

A szigeten akár 38 millió darab plasztik is lehet.

Hugh Fearnley-Whittingstall és Anita Rani felhívja a figyelmet arra, hogy milyen nagy mértékben használunk műanyagból készült és műanyag tartalmú hétköznapi tárgyakat. Elmondása szerint az életünk szerves részévé vált a plasztik, olyan szinten, hogy nem is gondolkozunk azon, hogy mást is lehet erre a célra használni. De mit is tehetünk?

A nejlonszatyor élettartalma több száz év.

Számunkra átlagosan negyed órán át hasznos.

A legfontosabb cél, hogy próbáljunk meg a lehetőségeink szerint minél kevesebb egyszer használatos plasztik eszközt vásárolni.

Photo by Mandy Barker

A 2011-ben Ausztráliából elindult műanyagmentes július kezdeményezés néhány éven belül világméretű akcióvá nőtte ki magát. Ez egy globális kezdeményezés, amely arra buzdítja az egyéneket, közösségeket és vállalkozásokat, hogy utasítsák el ezeket az egyszer használatos plasztik termékeket.

1980-ban még nem, ma már a keletkezett plasztik hulladék 18 % – át újrahasznosítjuk.

Elég ez?

Sajnos ma még mindig az a cél, hogy minél több műanyagot gyártsunk, hiszen a petrolkémiai ipari lobbi céljai ezt kívánják meg. Amíg az ipar rá nem szánja magát, hogy új alternatív lehetőségeket találjon, amelyek jobbak, könnyebbek és gazdaságosabbak, addig nem lesz jelentős változás. Azonban ezeket az átalakulásokat mi fogyasztók tudjuk a leginkább generálni, hiszen mindannyian a globális körforgás részesei vagyunk, fogyasztók, akik jutalmazzuk azokat a vállalkozásokat, akik helyesen cselekednek, és fenntartható módon végzik tevékenységüket. A gasztronómia az egyik olyan üzletág, ahol ezt jelentőségteljesen megtehetjük.

Photo by Mandy Barker

Kanada 2021 – ig betiltja az egyszer használatos műanyagokat.

Az EU 2021 – től felszámolja az egyszer használatos műanyagok alkalmazását.

A műanyag egy olyan anyag, amelyet a Föld nem képes megemészteni. Se ember, se állat. Az éttermi üzletágban a műanyagok alkalmazása kiszámíthatatlanná vált, hiszen sokféle célt szolgál és létfontosságú az élelmiszerek tárolása és fogyasztása szempontjából. Mi és az éttermi vállalkozások is nagy mértékben tehetnek azért, hogy a plasztik fogyasztásunkat visszafogják. Ehhez néhány lépés is elegendő.

Norvégia a műanyag palackok 97%-át újrahasznosítja.

A siker titka a betétdíj, amelyet a bolti árba foglaltak, ezt a vásárló a palackvisszaváltó automatából visszakapja.

A műanyagok úgynevezett polimerekből épülnek fel, amelyek ismétlődő egységekből monomerekből álló hosszú, erős és könnyű molekulaláncok. Ezért tartósak, ezért okoznak annyi problémát.

Az eddig létrehozott plasztik termékek valamilyen formában mindig léteznek. Csodálatos dolog, amelynek köszönhetően repülünk, biztonságosabbak az autóink és az orvostudományban is hasznos. De a rossz kezelés miatt számos negatív hatása is van.

2025 – ig az Európai Unió szándékai szerint a műanyag hulladék 50 % – át kell újrahasznosítani!

A polisztirol újrahasznosítása nagyon energiaigényes, hazánkban nem tehető a szelektív gyűjtőkbe.

De mit is tehet egy étterem, hogy még fenntarthatóbb módon végezze a tevékenységét, és a lehetőségeihez mérten minél kevesebb műanyagot alkalmazzon?

A hulladék folyamatos ellenőrzése

A műanyaghulladék csökkentésének nagyszerű kiindulópontja lehet az, hogy jobban megértsük, milyen anyagokat használnak az étteremben, és ezért milyen anyagokat dobnak el. A hulladékellenőrzés számos módon segítheti az éttermet, mivel arra összpontosít, hogy a hulladékcsökkentési erőfeszítésekre összpontosítson, és meghatározza, hogy milyen lépéseket kell tenni a hulladékok csökkentésére. Meg kell határozni, hogy melyek azok, amelyek a leginkább szennyezőek, és melyeket lehet a lehető legköltséghatékonyabban lecserélni. Ha tudatában vannak annak, hogy a vállalkozásunknak milyen a hulladék-összetétele, sokkal hatékonyabban tudjuk azt fenntartható módon kezelni.

Szívószál kioperálása egy teknős légzőnyílásából

Egy teherautónyi műanyag jut minden percben a tengerbe!

Csökkentés, Újrafelhasználás, Újrahasznosítás

Az angolul csak 3R (Reduce, Reuse, Recycle) – ként emlegetett körforgás az egyik legfontosabb a műanyagok alkalmazása, és felhasználása terén. Bár nap mint nap találkozunk ezzel a szó-összetétellel mégsem nagyon figyelünk már fel rá. Egy vállalkozás életében nagyon fontos, hogy tudja, hogy csökkentse a kiadásait és növelje a bevételeit. A költségek csökkentése érdekében tudatosan kell meghatározni, hogy mely elemek újrafelhasználhatók, és melyek újrahasznosíthatóak. Alapvető fontosságú, hogy tudatosan vásároljunk, illetve a műanyagok újrahasznosításánál a feltüntetett szimbólumokat is tudjuk értelmezni. A legegyszerűbb hulladékokat papír, műanyag, üveg és vegyes hulladék alapján kell válogatni.

A világ tengerpartjain összegyűlt szemét több mint 70 % – a plasztik.

Alternatívák keresése

Egy fejlődő és modern vállalkozás egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy megtalálja azokat a megoldásokat, amelyek konstruktívak, trendik és példamutatóak. Az egyik legegyszerűbb módja, hogy a műanyagot a hulladéklerakóból ki lehessen iktatni, az egyszer használatos műanyagok visszautasítása és a környezetbarát alternatívák bevezetése és alkalmazása. Például újrafelhasználható, komposztálható vagy fém eszközökkel, újrafelhasználható táskákkal, biológiailag lebomló szemetes zsákokkal, stb.

Egyre nagyobb problémát jelentenek a folyamatosan kialakuló mikroműanyagok!

Néhány tanács, hogy kerüld a műanyagot a mindennapokban!

  1. Kerüld el a nejlonszatyrot!
  2. Ne használj plasztik szívószálat!
  3. Kerüld a nedves törlőkendőket, mert azok is műanyag tartalmúak!
  4. Ne vegyél műanyag palackos italt!
  5. Használj újrafelhasználható, bambusz, vagy papír fültisztítót!
  6. Hasznosíts újra amennyire csak lehet!
  7. Soha ne szemetelj, dobj el semmit, különösen plasztik szemetet!
  8. Légy menő és vásárolj biológiailag lebomló, vagy újrahasznosított anyagból készült termékeket!

Ha Te vagy a Vállalkozásod is tenni szeretnél valamit és felhívnád a figyelmet a műanyag szennyezésre, akkor csatlakozz a Műanyagmentes Júliushoz, vagy posztolj az #OurPlasticFeedback hashtag-gel.


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.