A kenyér fontossága, szimbolikája, felhasználása és értelmezése az elmúlt évszázadok alatt sokat változott, a modern társadalmunkban újraértelmezzük annak jelentőségét!

Photo by Jonathan Pielmayer

Meg kell értenünk és ismernünk a kenyér szerepét a társadalmunk fejlődésében. A kenyér végigkísérte az egyed-, majd később a szociális fejlődésünket, szimbolikája átalakult, jelentősége mégsem csökkent.

A modern korban a népességszám robbanásszerű emelkedésével, a technológia és a tudományok fejlődésével átalakult a kenyér jelentése, a hagyományokat, a hitet, a gazdasági szempontok váltották le, egy időre eltűnni látszottak azok az értékek, amelyeknek felfedezése egy újfajta társadalomformáló forradalmat indított el minden szinten.

A kenyér olyan, mint a humorérzék. Lehet nélküle élni, de nem érdemes.

komment a KovászLabor csoportból.

A kenyérnek mindig is megvolt a maga jelentése a különböző korszakokban, bár más és más fogalmakkal ruházták fel, mégis mindig a legfontosabb táplálékot, magát az életet jelképezte.

Photo by Artur Rotkowsky

Bár a kenyér készítésének technológiája sokat változott az elmúlt években, a felhasznált alapanyagok köre is jelentősen kibővült, mégis a modern korban is sokszor visszatérünk a leghagyományosabb módszerekhez. Víz, liszt és só, három alapvető alapanyag, amelynek összekeverésével egy csodálatos változást tapasztalhatunk meg, amelynek eredményeként egy élő anyagot kapunk. A kenyér, mint isteni alkotás, azért válhatott az emberiség legfontosabb és leginkább megbecsült élelmiszerévé, mert bármikor, bárhol képesek vagyunk elkészíteni és biztosítja a túlélésünket.

Photo by Victor Rodrigez

A modern világunkban a kenyér egyfajta kihangsúlyozása ama titkos énünknek, hogy vágyunk arra az ősi titokzatos érzésre, amely során képessé válunk lelassítani a körülöttünk lévő időt és át tudjuk adni magunkat a természet ama varázslatos ritmusának, amelyben az idő, mint fogalom nem számít.

Kenyeret készíteni kovásszal egy csoda. Lelassulás, átszellemülés, alkotás, kikapcsolódás, örök tanulás és rácsodálkozás.

Nincs két egyforma kenyér, sem sütés. Felemelő, hogy 3 elemből végtelen íz, szín, illat és élmény keletkezik, amit a két kezeddel hozol létre.

A kenyérben benne van minden: a föld, a víz, a levegő és Te magad is. Engem lenyűgöz ez a körforgás és a kapcsolódás az élő anyagokkal. Türelmet, nyitottságot, kitartást és alázatot kíván.

Kovászlabor komment

A kenyér és a kovász történelme már nagyon ősi, az emberré válással egyidős, azonban pontosan nem tudni, hogy mikor kezdtük először a magokat megőrölni és ebből kenyérféléket készíteni. Az elsők valószínűleg páfrányok magjaiból készülhettek, amelyet 30 ezer éves leletek bizonyítanak.

Egy kenyér Pompeii-ből

Ezeket az ősi habarcsokat valószínűleg nyílt lángon pirították meg, hogy ehetőt alkothassanak. A legközelebbi árpa – vagy búza alapú kenyértípusok a közel – keleti agrár- és mezőgazdasági társadalmakból származhattak. A földművelés felemelkedése magával hozta azokat az innovatív fejlesztéseket, amellyel hatékonyabban lehetett előállítani a különböző őrlési anyagokat, amelyek ahhoz vezettek, hogy egyre többféle terméket tudtak előállítani.

Egyes kenyérfajokat ánizzsal, mákkal, szezámmaggal és más magokkal díszítették, a kérgét tojásfehérjével kenték meg.

Az első kenyerek kovásztalanok voltak, majd véletlenszerűen az emberiség rájött, hogy a víz és a liszt keveréke egy idő elteltével olyan változásokon megy keresztül, amely során egyfajta élő anyag alakult ki. Az első pékségekben ebből a buborékos, erjedt elegyből készültek el a legkorábbi kovászos kenyerek, amelyeknek illata és szeretete a DNS – ünkbe épült.

A kenyér nekem maga az alkotás. Minden alkalommal más az íze, a színe, élet van benne. Szinte megbabonázva nézem a sütő üvegajtaján keresztül ahogy növekszik.

Türelmetlenül várom, hogy vágható hőmérsékletűre hűljön, amikor végre gyönyörködhetek a bélzetében is és csak úgy magában éve ízlelhessem a csodás ízeit.

Kovászlabor kommentár

A mai világunkban a nehézségek még jobban rádöbbentenek arra, hogy mennyire fontos visszatérni a hagyományos módszerekhez és felismerjük, hogyha tudatában vagyunk annak, hogyan kell kenyeret sütni, bármilyen nehézségen túl tudunk jutni. A kovászolás és a kenyérsütés több, mint egy életérzés, egy olyan társadalmi folyamat, amely évezredek óta végigkíséri az emberiség történelmét. Annyira a génjeinkbe van írva, hogy már az evolúciónk részévé vált. De mit hoz a jövő a kenyérnek és az emberiségnek?

A kenyér a szeretet egy nyelve.

Kovászlabor komment

Amíg ez eldől, addig is tápláljuk, dédelgessük, fedezzük fel a kovász varázsát, hiszen annak, akit a kovász szellemisége megfog, az biztos, hogy beleszeret. És a szerelem olyan, mint az éledő kovász, lehet, hogy örökké tart, de lehet, hogy egy pillanat és elmúlik. A szerelemnek sok formája van, az egyik, amit egy kis üvegben a hűtő mélyén rejtegetünk, érzékeny, törékeny és folyamatos odafigyelést és törődést igényel. A szeretet buborékokba zárva, majd kenyérbe sütve.

Minden a kovásszal kezdődött…

Egy gondolat “A kenyér és a kovász társadalmi szerepének változása, és a szociális média szerepe annak újraértelmezésében.” bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.