A modern gazdaságunk az eddigi legnagyobb válsága elé néz a koronavírus (COVID-19) okozta krízis után. De hogyan vészelhető át ez a recesszió? Hogyan fog átalakulni a vendéglátás, milyen stratégiák azok, amelyek ebben az új helyzetben követhetőek és fenntarthatóak? Mit hoz az újranyitás? Meddig tart a szektor talpraállása?

A 2020 – as koronavírus okozta pandémia új helyzetet teremtett a világban és rádöbbentette a társadalmat, hogy mennyire is érzékeny és sebezhető az általunk felépített gazdasági és szociális világ. A globalizáció kinyitotta a világ számára a lehetőséget, hogy még gyorsabban fejlődjön, azonban ez a nyitottság utat nyitott az olyan fenyegetések számára, mint például a vírusok, amelyek a különböző csatornákon sokkal gyorsabban jutnak el a világ bármely pontjára, mint előtte sohasem.

Photo by Markus Spiske

A koronavírus okozta leállás, bezárkózás, hatalmas humánerőforrás és bevételi veszteségeket okozott a világgazdaságban. A turizmus volt az egyik szektor amely az elsők között érezte meg a világjárvány hatásait. Egyetlen gazdasági szektor sem omlott össze olyan hirtelen, mint az utazási iparág, amely a dominóelvnek köszönhetően döntötte sorban a többi ágazatot is. A modern korban oly megszokott utazási formák, mint a repülés, amely lecsökkentette a távolságokat, és közelebb hozta a világ távoli pontjait, leegyszerűsítette a két pont közötti távolságok áthidalását és megfizethetőbbé tette a kirándulásokat, nyaralásokat, most tehetetlen a vírus okozta válsággal szemben. De van – e fény az alagút végén?

A COVID – 19 kitörése a turizmuson keresztül az erre épülő ágazatok számára is folyamatos kihívást jelent. A járvány több, mint 50 millió munkahelyet veszélyeztet csak a turizmus szektorában. A legnagyobb gondot a bizonytalanság jelenti, egyes beszámolók szerint akár tíz hónapig is eltarthat, mire újra talpra áll a szektor. A World Travel and Tourism Council (Utazási és Idegenforgalmi Világtanács) jelenleg 75 milliós munkahely vesztéssel és 2,1 trillió dollár veszteséggel számol. A többi turizmusra építkező szektor túlélése nagyban függ attól, hogy milyen gyorsan lesz képes regenerálódni ez az iparág, és, hogy az emberek utazási kedve milyen gyorsan tér vissza. A korlátozó intézkedések még kiszámíthatatlanabbá tették az új stratégiák kidolgozását. Egyes rendelkezések több kárt okoztak, mint amennyire hatékonyak voltak. A politikai döntések, és az országok különböző határozatai sem segítik a gazdaság újraindulását.

Photo by Obi Onyeador

A vendéglátásban szereplőknek a hirtelen, egyik – napról a másikra bekövetkezett korlátozások súlyos gazdasági és stratégiai gondokat jelentettek, azonban az újranyitás még több aggályt szül. A vírussal kapcsolatban felmerülő problémák sokkal mélyebb problémákra világítanak rá, mint amit eddig gondoltunk. A gazdaság megnyitása elkerülhetetlen, különben a társadalom összeomlik. Azonban a vendéglátósegységek számára az újbóli megnyitás sokkal félelmetesebb, mint eddig gondoltunk. Hiszen gyakorlatilag senki nem rendelkezik elég információval arról, hogy a vírus, hogyan és milyen formában fog hatni az emberiségre, miközben az ellenanyagok csak kezdeti tesztelési folyamatokban vannak.

A legnagyobb gondot a koronavírus terjedésének hullámzása okozza, hiszen a jelenlegi elgondolás és kormányzati nézőpont azt sugallja, hogy a legjobb védelmi stratégia az emberek elszigetelése, még akkor is, ha a vírus újból megjelenik. De mit jelent ez a vendéglátó egységek számára? Nagyjából érezni lehet, hogy ez a kiszámíthatatlanság nem jelent semmi pozitívat számukra. Ez pedig az éttermek számára egy teljesen új kihívást jelent. Egyes beszámolók szerint számítani lehet arra, hogy a koronavírus arra kényszeríti az egyes országokat, hogy három havonta korlátozásokat vezessenek be, amíg nem találnak egy megbízható védőoltást.

Az éttermeknek fel kell készülniük ezekre az időszakokra, új nézőpontokra van szükség, hogy átvészeljék a bezárási ciklusokat és meg kell tenniük azokat az intézkedéseket, amelyekkel gyakorlatilag alkalmazkodnak az újonnan kialakult trendekhez. A változás sosem volt ennyire gyors, és fájdalmasan realisztikus lesz. A megoldást igazából senki nem ismeri, de az átképzések és átszervezések, valamint a jó üzleti menedzsment segíthet, hogy kinyisson egy étterem. Az újranyitás az éttermek számára azt jelenti, hogy egy bizonyos ideig nyitva tarthat és átszervezheti és átképezheti a munkatársait, új termékeket vezethet be és megismertetheti a vendégekkel a “fél-házas” étkezés rendszerét.

A ciklikusság, amely egyes szakértők szerint akár 18 hónapig is eltarthat az éttermek számára azt jelenti, a “fél – házas” rendszernek köszönhetően, hogy nem fognak annyit keresni, mint a koronavírus előtti időszakban. Mikor ismét arra kényszerülnek majd, hogy teljesen bezárjanak az ismerős problémák még gyötrőbbek lesznek, mint előtte. Ismét felmerül a költségek ésszerűsítésének problémája, és az, hogy mit tegyenek a munkavállalókkal. A hullámzásban a legnagyobb problémát a folyamatosan csökkenő vendégszám jelentheti. Ráadásul az újranyitáskor felhalmozott készletek nem térülnek meg, nyugvó tőke marad és újra bekerül abba a nehezen felpörgő spirálba, amit az érintésmentes kézbesítés vagy a nem tervezett javítási és felújítási munkálatok jelentenek az üzletmenet szempontjából.

Még nem látni azt, hogyan fog helyreállni az étteremipar a COVID-19 világjárvány után. Az étteremipar számára – különösen a kisebb éttermek – a válság valódi túlélése érdekében drasztikus intézkedéseket kell tenni. Az éttermek számos tervezet közül választhatnak a megnyitással kapcsolatban és ki kell találniuk a legoptimálisabb üzleti modellt, amellyel túlélhetik a krízist. Számos adománygyűjtő kampány és nonprofit kezdeményezésű helyi erőfeszítés enyhítheti a károkat, az étterem-tulajdonosok és a munkavállalók által elszenvedett veszteségek egy részét, ám ez csak a károk kis részét enyhítheti. fontosak a jól meghozott kormányzati döntések, amelyek elősegítik a gazdaság regenerálódását, mint például a költség csökkenő intézkedések. Azt, hogy mikorra fog ténylegesen visszatérni az élet és hogy fog kinézni az étteremipar, amikor tudunk végre kilépünk otthonunkból az elkövetkező hetekben és hónapokban azt nehéz megmondani.

Annak érdekében, hogy a vendégek visszatérhessenek az olyan helyekre, mint például bárok és éttermek, mielőtt rendelkezésre állna az új koronavírus elleni oltás, amelynek kifejlesztése több, mint egy évet is igénybe vehet, a közegészségügyi szakértők szerint néhány fontos biztonsági előfeltételének teljesülnie kell. Ezek közé tartozik a koronavírus tesztelésének kibővítése, esetleg új ellenanyag-tesztek, amelyek megmutatják, hogy aki korábban megfertőződött, az újra nem terjeszthetik a vírust. Az országoknak ki kell dolgozniuk a saját újra megnyitási stratégiájukat, de a legfontosabb, hogy a tesztelésekkel minél jobban felderítsék a fertőzöttek arányát, azonban ez egyelőre lehetetlennek tűnő feladat. Az Egyesült Államokban a magán- és a nyilvános tesztekkel napjainkban csak mintegy napi 100 000 esetet értékelnek. Az olyan szakértők, mint a Nobel-díjas közgazdász, Paul Romer szerint napi 22 millió vizsgálatot kellene elvégezni.

 Minél több a tesztelés, annál nyitottabb a gazdaság. De ehhez nincs elegendő nemzeti kapacitás. 

Andrew Coumo, New York – i politikus

Az éttermeknek és a különböző vendéglátóhelyiségeknek a legnagyobb problémát még mindig a bizonytalanság jelenti. Az ismeretlen kimenetelek szempontjából nehezen tervezhető a jövő. A krízis a turizmust és a vendéglátóipart rázza meg a legjobban, azonban az utóbbi szektor különösen érzékenynek tűnik az elnyúló válságra. Egyes kutatások szerint minél tovább tart ez a helyzet, annál biztosabb, hogy egyre több étterem fog tönkremenni. Felmérések alapján 72 százalékos esélyük van a túlélésre, ha a válság egy hónapig tart, de ha már négy hónapig , akkor az csupán 30 százalékos, ha ez hat hónapig tart, akkor esélyeiket 15 százalékra teszik s ez így csökken tovább. A hullámzás pedig tovább bonyolítja a helyzetet, mert nagyon sok a megválaszolatlan kérdés a koronavírussal kapcsolatban. Minél többször lángol fel, annál nagyobb lesz a bizonytalanság, és minél több lesz a tetőzés, annál depresszívebbé válik a társadalom. Ennek pedig az lenne a hozadéka, hogy a nehezen megtermelt nyereséget felemésztené a kiszámíthatatlanság.

Az iparágunk léte most egy hajszálon függ!

Daniel Humm, Eleven Madison Park

A koronavírus kitörésének legnehezebb pillanataiban megszólalt Ferran Adria és felhívta a figyelmet arra, hogy mennyire fontos a jó és megfontolt üzleti menedzsment kialakítása. Ebben a helyzetben mindennél fontosabb, hogy a krízisbe került vállalkozások el kezdjék elemezni az üzleti tevékenységüket. A táplálkozási motivációk megváltoznak, most az alkalmazkodás lehet a jó stratégia, nem az a legfontosabb, hogy új ételt találjanak ki, hanem az, hogy egyáltalán tudjanak mit felszolgálni. Az idő múlásával újra kell indítaniuk és adaptálniuk kell a referenciamodelleket más gazdasági tevékenységekből. A továbbiakban az lesz a releváns, hogy egyszer és mindenkorra megértsék, hogy a séfként betöltött szerepük nem csupán az alkotásban merül ki, hanem meg kell érteniük az alapvető üzleti folyamatokat is. Tudniuk kell, hogy miként lehet megfelelő piackutatást és stratégiát készíteni, megtanulják azt, hogy hogyan lehet nyomon követni a bevételeket és a kiadásokat, hogyan alakítsanak ki a vállalkozás számára egy biztonsági alapot.

A világ megváltozott, hihetetlen sebességgel, az eddig oly biztosnak tűnő mozgatórugók, mint a kreativitás és innováció a háttérbe szorulnak és a józan gondolkodás és a realista látásmód veszik át a helyüket. Az olyan nagy szakácsok, mint például Thomas Keller, René Redzepi, Ferran Adria és David Chang rámutatnak arra, hogy túl kell lépni az önös érdekeken és közösen kell dolgozni a megoldásért, a vendéglátóipar túlélésért.

A koronavírus okozta pandémia közben kialakult válság a leginkább a vendéglátóiparban és a turizmusban dolgozókat érintette, amely arra kényszerítette a gazdaság szereplőit, hogy új, eddig nem alkalmazott irányelveket vezessenek be, illetve a bizonytalanság miatt olyan döntéseket hozzanak, amelyek hosszú időre megváltoztatják a szektor gazdasági viszonyait. A munkavállalók érdekében sok nonprofit szervezet indított jótékony célú akciót, azonban ezek nem képesek kezelni az összes problémát. Az egyetlen, amely kezelni tudná a kialakult helyzetet és tényleges megoldást kínálna a vendéglátóipar gondjaira, az egy nagyszabású állami támogatás lenne, ami segítene, hogy az éttermek, cukrászdák és egyéb vendéglátóhelyek és az elbocsátott dolgozók valamennyire talpra tudjanak állni. Az eddigi eredmények egyáltalán sem ösztönzik a bizalmat, sem itthon, sem a nagyvilágban. A legfontosabb probléma, hogy hatalmas mértékű humánerőforrás került a munkacsoportra, amely lenyomja annak az értékét, és a szakmai szempontok ismét a háttérbe szorulnak.

911 volt a legnagyobb ütés a New York-i vendéglátóipar számára, amit valaha is átéltünk!

De kb. egy-két héten belül javult a helyzet, mert képesek voltunk az embereket összehozni. A jelenlegi válságban ezt nem tudjuk megtenni, mert az nem volna biztonságos.

Danny Meyer

A nagy séfeknek a világban most elsődleges fontosságú feladata, hogy példát mutassanak és edukáljanak. Most meg kell mutatniuk, hogy felelősséget vállalnak azokért, akik nap, mint nap azért dolgoztak, hogy előremozdítsák a jól menő éttermek hírnevét, tiszteletben tartották annak jelentőségét, és kitartottak mellette akkor is, amikor bekövetkeztek a gondok. Az éttermi iparnak most háttérbe kell szorítania azokat a törekvéseket, amelyek az innovációt és a materiális megújulást mozdítanák elő, mint például a felújítás és arra kell koncentrálniuk, hogy biztonsági hálót nyújtsanak a munka nélkül maradt dolgozóik számára is valamilyen formában.

Sok nagy séf a koronavírus helyzet döbbenetesen gyors változásaira úgy reagált, hogy átalakította az az évre kialakított stratégiáját és váltott. Tehetségüket és forrásaikat arra használták fel, hogy segítsenek a tágabb és közelebbi közösségeik számára. Olyan nevek, mint például René Redzepi, Daniel Humm, Thomas Keller folyamatosan azon dolgoznak, hogy a munkavállalóik számára a lehető legtöbb segítséget megadhassák, különböző jótékonysági és nonprofit kezdeményezéssel. A korábbi alkalmazottak pedig miközben azon dolgoznak, hogy kitalálják mit is tegyenek azért, hogy boldoguljanak, a főnökeiket hősként tisztelik.

Photo by Barry Brecheisen / Eater Chicago

Azonban ez csak a felszín és nem szabad elfeledkezni azokról a kisvállalkozásokról, amelyek nap, mint nap küzdenek a fennmaradásért, létük és a felszínen maradásuk a jól meghozott kormányzati döntéseken és segélyprogramokon múlik. A helyi közösségek szerves részét képezik azok a vendéglátóhelyek, amelyek eddig is a bevételeik nagy részét arra használták, hogy túléljenek, most végképp a szakadék szélére kerültek. Ezeknek a vállalkozásoknak most pénzre és olyan segélyekre van szükségük, amelyek segítenek túlélni a bizonytalan jövőt, tartson az egy hónapig, vagy tovább. Ehhez megfontolt állami támogatásokra, segélyalapokra és egy központi stratégiára van szükség, amely utat mutat. Most realizálni kell a veszteségeket, fel kell mérni és meg kell becsülni a keletkezett és várható károkat és ezekhez kell alakítani a megoldásokat.

Az iparnak most olyan lehetőségekre van szükségük, amelyek segítenek annak talpra állni. A vírus hullámzása miatt kialakuló bizonytalanság miatt olyan megoldásokat kell találni, amely reálisak és nem terhelik meg a már most is a lét peremén egyensúlyozó vállalkozásokat. Nagyon fontos, hogy felkészüljenek arra, hogy a bezárások és újranyitások közötti időszakok lerövidülnek, így a szektor különböző ágazatainak együttesen kell felkészülniük ezeknek az időszakoknak a túlélésére. A független szereplőknek most nagy mennyiségű készpénz – infúzióra van szükségük, amely könnyebben hozzáférhető és nagyobb szabadsággal használható az olyan területeken, mint például a munkaerő megtartása, amely tehermentesítheti a jövőben a humánerőforrás piacot is. A legfontosabb intézkedések most az egységes adócsökkentés, a bérleti díjak redukálása, a bérekhez kapcsolódó támogatások lehetnek, amelyek segítik a túlélésben ezeket a kis – és középvállalkozásokat.

A kiszámíthatatlanság azt jelenti, hogy a vállalkozások nem tudnak hosszú távon felkészülni azokra a kihívásokra, amelyet a koronavírus által kiváltott krízis magával hozott. Most az egyik legfontosabb lépés, hogy a szektorba bekövetkező tömeges elbocsátásokat megakadályozzák, hiszen a munkaerő-piacra kerülő dolgozók nagy terhet jelentenek az állam számára, és a gazdaság regenerálódása után lassíthatja a talpra állást az elbocsátott dolgozók pótlása. Dánia kőkemény intézkedéseket hozott, hogy mérsékelje a pandémia által kiváltott depresszió mértékét és gyakorlatilag befagyasztották a gazdaságukat. A dán modell segíthet a független éttermeknek, hogy megmeneküljenek, hiszen az ország kormánya fedezi a bérek 75%-át. Ezt akkor teszi meg, ha a vállalkozásoknak a munkavállalóik 30% – át el kell küldeniük, vagy több mint 50 embert. Ez egy pozitív filozófia és rávilágít annak a fontosságára, hogy a vállalatoknak meg kell őrizniük a kapcsolatukat a dolgozókkal a válság ideje alatt is.

Összefoglalva Dánia három hónapra a fagyasztóba helyezte a gazdaságot és azt mondták, hogy tudjuk, hogy ezek az emberek nem lesznek képesek dolgozni a következő néhány hónapban, ami elkerülhetetlen. De az olyan intézkedések helyett, amelyek késleltetnék a helyreállást, lefagyasztjuk az egész gazdaságot és amikor a vírust sikerül végleg megállítani, akkor kiolvaszthatjuk, és szinte minden onnan folytatódhat tovább ahol a pandémia előtt megállt. Azonban ez is csak egy minta, mely segítséget nyújthat a többi ország számára, hogy a saját gazdasági állapotához mérten a lehető legoptimálisabb kárenyhítő intézkedéseket meghozza. Most nagyon fontosnak tartjuk, hogy ezek a döntések figyelembe vegyék mind a munkáltatók, mind a munkavállalók érdekeit és jogait, hogy a válság a lehető legkevésbé érintse az eddig sem felhőtlen kapcsolatokat. A jó és rugalmas kormányzati döntések és a megfelelő stratégia segíthet túlélni az iparágnak a krízist, még akkor is, ha az több hullámban is zajlik le.

Remélem, hogy ismét kinyithatunk, de a világ nagyon gyorsan változik. 

Nem tudom, lesz-e valaha is ugyanaz.

Daniel Humm, Eleven Madison Park

Az újranyitás új, eddig ismeretlen gondokat tár fel, amelyekre olyan válaszokat kell adni, amik újszerűek és az eddig megszokottól eltérő gondolkodásmódot és nézőpontot kíván meg. A COVID-19 egyik pillanatról a másikra átalakította a vendéglátásról alkotott fogalmainkat, megváltoztatta a táplálkozásról és a közösségről alkotott gondolkodásmódunkat, amellyel rákényszerítette a vendéglátóhelyeket, hogy eddig ismeretlen stratégiákat találjanak a túlélés reményében. Most nagyon fontos, hogy megosszuk a tudásunkat és körbenézzünk a világban, megvizsgáljuk a lehetőségeket és kiválasszuk melyek a legoptimálisabbak, melyek a legéletképesebbek. Fontos, hogy megvizsgáljuk és értékeljük azokat a lépéseket, amelyeket az olyan ázsiai országok tettek a koronavírus lezajlása után, mint pl. Kína, hiszen nagy valószínűséggel ezek fogják meghatározni a vendéglátást a világ más tájain is.

Photo by Eater

A COVID-19 teljesen megváltoztatja az evésről, az étterembe, közösségekbe való létünkről alkotott elképzeléseinket. Az újranyitás sokkoló lesz a szektor számára és a vendégek számára is, de mi is várható? Maszkos pincérek, fél – házas éttermek, társadalmi távolságtartás, érintkezésmentesség, testhőmérséklet mérés, és fokozott közegészségügyi előírások betartása, amely rávilágít arra, hogy a nyilvános étkezés világa sosem lesz ugyanolyan, mint előtte.

Az éttermek már jóval a koronavírus megjelenése előtt jól ellenőrzött és komolyan felügyelt helyek voltak, hiszen igen komoly nemzetközi előírásoknak kellett megfelelniük, többek között be kellett tartaniuk a HACCP – rendszer előírásait, amely felügyeli az élelmiszer – biztonságot a termőföldtől az asztalig, biztosítja az egyes élelmiszerek és alapanyagok követhetőségét, célja a a megelőzés. Ma már a legtöbb étterem konyhájában a higiénia előírások betartása elsődleges. A legtöbb kutatás szerint a koronavírus közvetlenül emberről emberre terjed, arra nincs bizonyíték, hogy élelmiszeren keresztül megtörténhetne a betegség átadása. A dolgozók betartva a közegészségügyi előírásokat és néhány alapvető biztonsági előírást, elkerülhetik, hogy elkapják, vagy továbbadják a vírust.

Egy biztos, hogy az éttermeknek alkalmazkodniuk kell az új helyzethez, nagyobb figyelmet kell szentelniük a helyi vásárlókra, mint valaha. Az új stratégiák kialakításakor még nagyobb szerepet kap a közösségi média a vendégekkel való kommunikáció és az új koncepciók elfogadtatásának ösztönzése érdekében. Az étterem-tulajdonosoknak alkalmazkodniuk kell a kialakult helyzethez, miközben számos ütemterv közül választhatnak, azonban egy biztos, hogy a helyreállás jóval hosszabb ideig fog tartani, mint amit eddig gondoltuk.

Meg kell szoknunk a gondolatot, hogy a regenerálódás lassan lépésről – lépésre fog megtörténni, amely sok vállalkozást fog kényszerű döntések elé állítani. Azok az éttermek, amelyek megúszták a pandémia első súlyos időszakát, most sem érezhetik biztonságban magukat. Meg kell szoknunk, hogy a koronavírus jó ideig velünk marad és az általa hozott bizonytalanság nem fog csökkenni, amíg nem találunk megbízható megoldást rá. Azonban ahogy eddig is, szükségünk van arra, hogy közösségekbe járjunk, és, hogy együnk, ezért az éttermek egy része túl fogja élni a krízist, amelyek képesek működőképes üzleti modellel előállni. Ez azt jelenti, hogy alkalmazkodniuk kell az új előírásokhoz, miközben szembe kell nézniük a gazdasági válság okozta beszűköléssel, a rendelkezésre álló jövedelem csökkenéséhez például. Ez időszak minden eddiginél sötétebb lesz a vendéglátóipar számára, amely hosszú távon is felszínen maradó és nehezen gyógyuló sebet hagy maga után.

Végszóként Bill Gates-et idézném, aki tökéletesen megvilágította a koronavírus okozta pandémia a társadalomra gyakorolt hatásait legutóbbi értekezésében. A koronavírus-járvány és a betegség elleni küzdelem az egész emberiséget befolyásolja . Az egészség, a jólét és az eddig megszokott kényelmünk is nagy mértékben károsodott. Ez a helyzet olyan, mint egy világháború, leszámítva azt, hogy ebben az esetben mindannyian ugyanazon az oldalon állunk. Most még inkább szükség van az összefogásra, el kell engedni az olyan viselkedésformákat, amelyek a versenyhelyzetben eredményesnek tűntek, mert a helyzet megoldásának a kulcsa a közös gondolkodás. Mindenkinek együtt kell dolgoznia a betegség megismerésén és az elleni küzdelemhez szükséges eszközök kidolgozásán. A globális innováció jelentheti a károk minimalizálásának a kulcsát. A tesztelés, a kezelések, az oltások és az elterjedés korlátozásának politikája jelentheti a megoldást a vírus elterjedésének megakadályozására, a gazdaság és a jólét káros hatásainak minimalizálása mellett.

Az élet nem állhat meg, a gazdaság újranyitása elkerülhetetlen, azonban a helyzet nem egyszerű. A következő napok, hetek, hónapok rámutatnak majd arra, hogyan fog megváltozni az életünk és hogyan kell alkalmazkodnunk a kialakult helyzethez. A jó megoldást még nem látjuk, hiszen nem tapasztaltunk ilyet. A helyzet az, hogy most a járvány második szakaszába lépünk, ezt nevezzük “fél-normális” – nak. Az emberek újra felvehetik a ritmust, kimehetnek, elkezdhetnek közösségi életet élni, de csak óvatosan.

Photo by Claudio Schwarz

A koronavírus megváltoztatta az életünket, a jelenlegi helyzet normalizálódására még várni kell, a vendéglátás és a turizmus jelen pillanatban még csak kezd magához térni az első pofonokból, a túlélése a következő időszakokban hozott döntéseken múlik. Fel kell tenni azokat a kérdéseket, amelyek meghatározzák minden szempontból a gazdaság és a vendéglátás jövőjét. Ezekre a kérdésekre nincsenek egyszerű válaszok. Végül a nemzeti, állami és helyi vezetőknek kompromisszumokat kell kötniük a gazdaság különböző részeinek megnyitásakor felmerülő kockázatok és előnyök alapján. Azonban a szektor túlélését leginkább az emberi természet ama jellemző tulajdonsága fogja befolyásolni, hogy mikor fog tudni újra bízni abban, hogy biztonságban van.


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.